Gyűrűk! Gyűrűk mindenütt!

A következőkben sokaknak sértő szavak következnek. Ha gyenge lelkű vagy, kérlek ne olvass tovább!

Van egy dolog, ami ellen most már kénytelen vagyok felszólalni. Nem is ellene, inkább róla.
Van egy jelenség, amit 3 éve figyelünk a social felületen, és néhányan már el is mondták, az erről alkotott véleményüket, de én eddig nem álltam be a sorba. Eddig!

A jelenség, amiről a következő sorokban írni szeretnék, az az ELJEGYZÉS. Mielőtt megindulna a fröcsögő komment tömeg, olvasson egészen a végéig, aztán szívesen veszem a hozzászólásokat!

Nem vagyok irigy. Sok esetben tudok örülni annak, ha egy pár összeköti, vagy összekötni tervezi az életét. Mi a problémám mégis? Az időzítés. A gyorsaság. Mindannyian tudjuk,hogy egy végtelenül felgyorsult világban élünk, ahol azonnal tudunk - és sokszor kell - reagálni a dolgokra. Ezzel még annyira nincsen is probléma. Az ott kezdődik, hogy velem egyidős emberek egy-nagyon maximum - két év (és még az a szerencsésebbje, aki kivárja ezt az időt) után úgy döntenek, a házasság jó móka, vágjunk bele. Nyilván egy gyűrűvel kezdődik, és nagyon sokszor ott véget is ér.

A karácsonyi eljegyzés lázzal nem volt túl nagy problémám, legalább tudtam, hogy na most akkor egyben letudjuk, az összes olyan párt, akiknél a férfi, annyira kreatív ajándékozó, hogy inkább megkéri a lány kezét (nyilván tisztelet a kivételnek!). De arról nem volt szó, hogy januárban egy héten keresztül minden napomra jut egy gyűrűs fotó.

Annyira szuper, hogy így szeretitek egymást! Tényleg. Muszáj még egyszer leírnom, hogy nem irigy vagyok. Csak kicsit értetlen. Mi lesz ha rájöttök, hogy mégsem úgy főz, ahogy a ti szájízeteknek megfelel? Ha szörnyű vele együtt élni? Hogy nem is szereted annyira, mert a 3. évben felszáll a rózsaszín köd?

Nem ezt kívánom nektek! Hanem boldogságot, bőséges gyermekáldást, és minden napra jutó szerelmet. És azt, hogy ne legyen igazam...

K.


A kép magánarchívumból való.
Amúgy követsz már Facebookon? Nem? Kattints ide, hogy nyomon kövesd a mindennapjaimat → Kosztercsi a Facebookon


Instagramon pedig olyan tartalmakat is láthatsz, amik az oldalra nem kerülnek fel → Kosztercsi az Instán

Megjegyzések

  1. Nagyon szívesen látnék pozitív hátteret ebben az egészben, de többször előfordult már velem, hogy azt láttam, ezek az emberek félnek attól, hogy egy biztosnak tűnő pont - a párkapcsolatuk - eltűnhet a gecibe, ezért inkább igyekeznek magukat hozzákötni ehhez az illúzióhoz. Aztán az egészet átfestik az interneten, szelfiken keresztül romantikaszínűre, és készen is van egy látszatboldogság. Éveken keresztül képesek szerintem a lájkok, a ,,Mekkora mázlisták vagytok <3" kommentek elhitetni velük, hogy kapcsolatuk valóban működik, pedig sokszor tényleg azért van eljegyzés, mert az egyik fél már megijedt attól, hogy valami változott.
    És akkor még szó sem esett a kinevelt ,,Ted Mosby" típusú emberekről (bár ez nagyjából megegyezik a fentebb leírtakkal).

    Valamint, mivel minden szerelmes pár magát különlegesnek tartja (ez így van rendjén), mindegyikőjük, aki elolvassa ezt a bejegyzést, úgy fogja gondolni, hogy rá nem vonatkozik. Még akkor is, ha de.

    Nem tudom, mi közöm volt hozzá, de pont a valamelyik nap bosszankodtam ezen. :c

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Facebook

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A 15 legszörnyűbb csajozós szöveg

Viszketés, avagy agymenés 5 pontban

Prosti pingvinek és társaik