Csöndből kilépve
 |
| A képért köszönet Tallódi 'Firefox' Emese barátnőmnek! |
Hallgatásba burkolózom,
Szorítom, nem adom, ez az enyém
Ami nekem maradt, csak a remény.
És sokszor nem teszem, de hallgatnom kellene,
Bennem az elfuserált beszélgetések szelleme
Újra és újra lejátszom fejemben
Megpróbálok két lábbal élni a jelenben.
Most pedig felállok, és kilépek a csöndből
Szép szavakat fűzök fel egy láncra gyöngyből,
Minden, mi belém szorult kitöltöm magamból
Legyen az sárból, szavakból vagy aranyból.
Ígéretet tettem, tartom hát hozzá magam,
Üvöltve elétek tárom az összes szavam
Csöndből kilépve tiétek leszek egészen,
Néha sírva, de őszintén, merészen.
Kosztercsi
Amúgy követsz már Facebookon? Nem? Kattints ide, hogy nyomon kövesd a mindennapi gondolataimat, zenéimet, és az agymenéseimet 👇
Instagramon pedig olyan tartalmakat találsz, amiket csak a legnagyobb barátaimmal osztok meg! Szóval, leszel a barátom? 👇
Megjegyzések
Megjegyzés küldése